MÁLTÁN JÁRTUNK 2008-ban: január 2014

Már évek óta terveztünk egy máltai utazást, de végre, 2008. szeptember hónapban összeállt minden. Több hetes utánjárás, telefonálás után, minden késszen állt az utazáshoz. Szeptember 05-én izgatottan vártunk életünk első repülőgépes utazására. A gépünk, /Málta Air/ d.e. 10.30-kor landolt Ferihegyről és 1/2 2-kor már MÁLTÁN voltunk. Utközben, szerencsére semmilyen probléma nem volt, ha csak az nem, hogy a sürü felhők miatt a Főldből semmit sem láttunk. Szerencsére Máltán csodálatos napsütéses idő várt bennünket. A repülőtéri taxi állomáson, kb 10 perc várakozás után taxiba ültünk, és irány a szálloda! Hát bizony a szállodáig vezető utunk, amely kb 20 percig tartott, izgalmasabb volt mint a repülés! A keskeny nem éppen kiválló,kacskaringós utakon taxisunk ugy száguldozott velünk, mint más ember az autópályán, ráadásul a BALOLDALON! Kapaszkodtunk is rendesen amikor centiken mult egy-egy karambol elkerülése. De,a sofőrünk vagy szerencsés volt, vagy nagyon jól vezetett!

A szállodánk, közvetlenül a tengerparti sétányon volt található. Párpercen belül a szobánkban voltunk, amelynek ablakai igaz,hogy nem a tengerre néztek, de ebbe belenyugodtunk, mert nem az ablakból akartunk nézegetni, és a tengerre nézőszobák, emelettől függően, 15-30 euróval drágábbak voltak, nem beszélve az utcai zajokról! Máltán ugyanis a helyiek és a turisták is u.n. mediterrán életet élnek! A nappali kánikulában valami hüs helyen pihengetnek, de ugy este 8óra tájban beindul az "édes" élet! -kb. hajnali 5óra, 1/2 6-ig. Ilyenkor a turisták ezrei! lepték el a sétányt nem kis zajt gerjesztve.

Mivel a repülőgépen elfogyasztott,mondhatnám szerény mennyiségü ebédünk már régen a feledés homályába merült, sürgősen valami kaja után kellett néznünk. Ami nem jelentett megolhatattlan feladatot, tekintettel arra, hogy a sétányon egymást érték a kisebb-nagyobb éttermek, büfék, falatozók, sokszor csak a napernyők szine különböztette őket meg egymástól. Alig mentünk pár métert, amikor ráakadtunk egy "TÖRÖK" büfére, amely első látásra szimpatikusnak tünt. Volt ott mindenféle friss nyárson sült baromfi, bárány és marhahus, de semmi "disznóság"!

Miután választottunk, a felszolgáló nagyon udvariasan feltálalta az ételt: nyárson sült csirkemellet /kb 4 db csirkéből egy főre, + hatalmas adag hasábburgonyát+ugyancsak hatalmas adag salátát/ Mindezt "lenyomattuk 1-1üveg jéghideg Heineken sörrel.

Fizetéskor kellemes meglepetés volt, hogy mindezért, 14 Eurót fizettünk! /1 Euró abban az időben, még csak 250 Ft volt! Magyar pénzre átszámítva az egészet megusztuk 3000 Ft-ból! /egy "rendes" balatoni étteremben kb 2x ennyi lett volna!/ És még hátra volt 12 nap! A hazai klimához szokott szervetetünk bizony már az első napokban megtapasztalta az időjárás közötti különbséget! Már a délelőtti órákban,szinte elviselhetettlen volt a hőség és bizony jól esett egy árnyékos helyre huzódni,vagy csakugy betérni egylégkondis boltba,vagy vendéglőbe, ami nem volt nehéz, mert a legkisebb boltban is volt légkondi,ami 1000-el müködött. Csak később gondoltunk rá, mennyibe kerülhet Máltán a villany? De,ekkor nem ez volt a legfőbb gondunk! Az első Máltán tőltött teljes napunkat / szept. 6-a/ egy máig emlékezetes Valettai kirándulással tőltöttük. A kellemesnek igérkező napon,már reggel 7 órakor a szálloda éttermében reggeliztünk. Hatalmas svédasztalos kinálatban,volt minden mi "szemnek szájnak " ingere. Reggeli után,a tetőteraszon elfogyasztottuk a szokatlanul finom kávénkat. Aztán már alig volt időnk,hogy elérjük a Valettába induló 9 órás kompot. Mintegy 20 perces kellemes hajókázás után érkeztünk meg Valettába. Már akikötőben tapasztaltuk máltai vendégszeretetet. Azonnal 5-6 máltai ajánlotta, hogy körbe visznek lovaskocsival Valettában. /ne gondoljon ez esetben senki, valami ózsdi társzekérre,mert bizony ezek a kocsik inkább hintók voltak, mint szekerek.

Viszont,nekünk nem volt szándékunkban kocsikázni. Előszőr is körülnéztünk a kikötőben. Sok minden érdekes látnivaló nem volt, viszont nem volt nehéz rátalálni egy olasz fagyizóra, ahol szinte fillérekért elfogyasztottunk egy-egy hatalmas adag fagylaltot, ami bizony jól esett a délelőtti kénikulában. A fagyitól felüdülve elindultunk Valetta felfedezésére. Első utunk a szt.Pál székesegyházba vezetett. Meglepődve tapasztaltuk, hogy utközben rengeteg volt az építkezés.